• Megjelenítés

Európai Bizottság

Szétválhat Budapest és Pest megye az EU-pénzek érdekében!

A közép-magyarországi régió számára 2020-ig járó szűkös uniós források miatt annak vizsgálatán dolgozik egy munkacsoport a Miniszterelnökségen, hogy szét lehet-e választani a közép-magyarországi régiót és ha igen, akkor milyen módon - jelezte egy mai uniós pályázati konferencia keretében Dányi Gábor. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára hozzátette: addig, amíg ez a kérdés eldől, azt is vizsgálja ez a munkacsoport, hogy milyen módon lehet kompenzációt nyújtani a központi régió intézményeinek a szűkös uniós források miatt.

Csepreghy: 210 milliárd forint zúdulhat most Magyarországra

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) első három prioritásában újraindult a kifizetés és ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság várhatóan az október elején esedékes költségelszámolásban 210 milliárd forintnyi kifizetést teljesíthet - mondta el egy ma délelőtti sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A tájékoztatón elhangzottak összhangban vannak azzal, amit a Portfolio már szombaton megírt, miszerint egy lapértesülésben jelzett 100 milliárd felettinél sokkal nagyobb összeg érkezhet rövid távon Magyarországra.

Akár 35 milliárd dollár büntetést is kaphat a Gazprom

Hétfőn rövid közleményben tudatta a Gazprom, hogy elküldte válaszát hétfőn az Európai Bizottságnak az áprilisban megjelent nyilatkozatára, miszerint az orosz vállalat visszaélt erőfölényével több ország energiapiacán is. Természetesen az orosz vállalat vitatta az ellene felhozott vádakat, és ennek lett az eredménye a hétfői közlemény - írja a Bruxinfo.

Áttörés: megvan a téli ukrán gázmegállapodás

Áttörést sikerült elérni pénteken Brüsszelben az EU, Oroszország és Ukrajna között tartott háromoldalú tárgyalásokon az úgynevezett téli gázcsomagról, ami október 1. és 2016. március vége között hivatott biztosítani az orosz gázszállítások zavartalanságát Ukrajnába és az ukrán tranzitútvonalon keresztül Európába - írja a Bruxinfo.

Itt a nagy hír: óriási összeg zúdul most Magyarországra

Az Európai Bizottság szeptember 23-án született döntésével feloldotta a pénzkifizetések felfüggesztését a Gazdaságfejlesztési Operatív Program első három prioritásában, így egy egy éve húzódó vitás ügy végére került pont - írta meg péntek éjjel a Magyar Idők. A cikk azonban több helyen pontatlanságot tartalmaz, a Portfolio információi szerint ugyanis a cikkből számolható 31 milliárd forintnál kisebb, mintegy 22 milliárdos pénzügyi korrekcióval (bírsággal) megúszta a vitás ügyet Magyarország, ami az első három prioritás teljes keretösszegének 3,3%-a. A cikkben jelzettnél sokkal nagyobb, akár mintegy 280 milliárd forintnyi uniós támogatás zúdul most a Magyar Államkincstár számláira, ami nagyon jókor jön most a büdzsének.

Itt a válasz: hiába fenyegetik szankciókkal Magyarországot!

Nincs jogi alapja annak, hogy csökkenjen azon tagország felé az uniós támogatások mértéke, amely visszautasítja a kötelező menekült-áthelyezési mechanizmusban való részvételt - ezt a világos választ küldte csütörtök este a Portfolio kérdésére egy megbízható brüsszeli EU-forrás annak kapcsán, hogy még a legnagyobb EU-tagállamok is pénzügyi szankciókkal fenyegették meg az utóbbi hetekben Magyarországot. Ilyen értelemben tehát nem kell aggódnunk a 2014-2020-as források miatt, de amint egy hétfői brüsszeli anyagunkban már rámutattunk: mindezek mellett is van egy jogi út, amely elvezethet az EU szavazati jog felfüggesztésén keresztül a támogatások felfüggesztéséhez is. Ez ugyanakkor inkább távoli és elméleti út, miközben az rövid távon húsba vágó a magyar államháztartásnak, hogy mikor érkeznek meg a "befagyasztott" uniós támogatások Brüsszelből. A vitás ügyekre is rálátó, névtelenséget kérő forrás érzékeltette: a feloldáshoz a magyar hatóságok térfelén pattog a labda, így feltételezésünk szerint Lázár János jövő heti brüsszeli útja ebből a szempontból is "kapóra jön". Arra a kérdésünkre, hogy fenyegeti-e Magyarországot a 2007-2013-as ciklus kapcsán részleges támogatásvesztés, kitérő választ adott a forrás.

Így kezelné a menekültválságot Brüsszel

Az esti EU-csúcs előtt szerda délután az Európai Bizottság is előállt javaslataival, melyekkel a menekültválságot lehetne kezelni. A testület közleménye szerint Jean-Claude Juncker elnök egy hat hónapos cselekvési tervet prezentál majd az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján.

Kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen

Csaknem 20 európai uniós tagállam, többek között Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást szerdán az Európai Bizottság, mert nem értesítették időben a brüsszeli testületet arról, hogyan ültették át saját jogrendjükbe a menekültügyi eljárásról szóló irányelvet és a befogadóközpontok minimális körülményeit meghatározó jogszabályt.

Juncker: a határok és a szívek bezárása nem megoldás (2.)

2015 szeptemberét írjuk, és közben a hideg esőben menekültek ezrei alszanak Európa utcáin, amiért a történelem egyszer számon fogja kérni az illetékeseket - kezdte kemény hangú, olykor vicces megjegyzéseket is tartalmazó rövid előadását egy brüsszeli konferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: "látunk olyan országokat, amelyek lezárják a határokat, bezárják szívüket", de leszögezte: "a határok lezárása nem jelent megoldást". Ezt azzal is indokolta: "olyan emberek, akiknek sikerült Asszad elől elmenekülnie, nem fognak megállni egy kerítés előtt". Hozzátette: "mindenkinek szolidaritást kell vállalnia, szolidaritást kell tanúsítania", de nem elég ezt csak szavakban hangoztatni, hanem tettekre van szükség.

Kemény brüsszeli üzenet: nem épülhet fal EU-pénzekből

Több országban is látom a nagy rohanást a 2007-2013-as uniós források minél magasabb arányú lehívása érdekében, ami érthető, de az abszorpció magas mértéke még nem garancia a megfelelő gazdasági hatásra - figyelmeztetett egy mai brüsszeli költségvetési konferencián Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa elég nyíltan beszélt arról, hogy az erőfeszítések ellenére lesznek EU-tagállamok, amelyek forrásokat fognak veszíteni. Bár nem nevesített senkit, de tudomásunk szerint nem Magyarországra utalt. Egy másik összefüggésben viszont egyértelműen ránk (is) utalt, amikor arról beszélt: nem elfogadható, hogy EU-forrásokból falak épüljenek az egyes országok közé. Utalása szerint ugyanis ilyen javaslatot is felvetett több tagállam a menekültválság kezelése kapcsán. Szavai szerint falak helyett hidakat kell építeni az EU-forrásokból.

Brüsszel: a világháború óta nem láttunk ilyet, lépnünk kell

Egyszerre legalább két válság zajlik az EU-ban, hiszen a tejágazatban is súlyos a feszültség, közben pedig a menekültek száma már nagyobb, mint ahányan a második világháború során országot váltottak - emelte ki egy mai brüsszeli konferencia nyitóelőadásában az Európai Bizottság alelnöke. Kristalina Georgieva, költségvetésért és humánerőforrásokért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy ezekre a hatalmas kihívásokra lépni kell a büdzsé forrásainak rugalmas felhasználásával, de közben arra is gondolni kell, hogy ha most többet költ az EU a menekültügyre, akkor lehet, hogy 6-9 hónap múlva egy más típusú válság kezelésére nem lesz elég forrás. Részben ezen téma kapcsán utalt arra is, hogy a kínai lassulás is láthatóan megrázza a pénz- és tőkepiacokat, így ezek hatásával is kalkulálni kell.

Olasz miniszterelnök: a magyar fal Olaszországra is tartozik

Prágában találkoznak ma a visegrádi országok külügyminiszterei, hogy a holnap uniós belügyi csúcs előtt egyeztessenek. Az eseményre a luxemburgi mellett a román és a lett külügyminiszter is hivatalos. Menekültválság percről-percre.

Falba ütközne Orbán menekültügyi uniós büdzséjavaslata

Az EU-tagok már 2013-ban megállapodtak a 2014-2020-as időszak várható uniós költségvetési befizetéseiről, így ez egy felső korlát, amelynek felfelé elmozdítását el szeretnénk kerülni, az összes tagállam egyetértésével ez persze megoldható lenne - jelezte egy vezető uniós forrás ma délután a Portfolio kérdésére. Ez egyúttal abba az irányba mutat, hogy lényegében nem lehetne kivitelezni azt a magyar kormányfő által a közelmúltban felvetett javaslatot, hogy a közös uniós büdzsé befizetéseinek növelésével és a kiadásainak vágásával jöjjön létre egy 3 milliárd eurós mentőalap Szíria szomszédos országainak stabilizálására. A büdzsé átszabásának korlátai lényeges szerepet játszhatnak abban, hogy a legfrissebb magyar javaslat már jelentős hazai költségvetési forrást ajánlana fel a közel-keleti helyzet stabilizálására. Ezt az összefogást más tagállamok kapcsán is járható útnak tartja a vezető, de névtelenséget kérő uniós forrás. Ő egyúttal azt is felvetette, hogy az egyes tagállamok dönthetnek úgy: a Brüsszeltől megkapott kohéziós források egy részét más célra, így például nagyobb részben a menekültügyi problémák kezelésére fordítják.

Hogyan fog működni a gyakorlatban a kvótarendszer?

Holnap újra összeülnek az uniós belügyminiszterek Brüsszelben, ahol a cél az lesz, hogy elfogadják a közös kvótarendszert. De hogy fog ez működni a gyakorlatban? Ha valóban kvóták szerint helyezik el a menekülteket, mi fogja biztosítani, hogy azok abban a tagországban maradnak, ahová küldték őket? A Financial Times brüsszeli tudósítójának birtokába kerültek a hétvégén tárgyalt javaslatok.

A Bizottság nem adja fel a kötelező kvótarendszert

Nem igazak azok a sajtóhíresztelések, miszerint a Bizottság elveti a kötelező kvótarendszerre tett javaslatát a menekültválság kapcsán - közölte Mina Andreeva, a Bizottság szóvivője a Twitteren. Közben az Európai Parlament megszavazta a javaslatot, amit a Bizottság már üdvözölt is.

Menekültválság: mégsem lesz kötelező EU-s kvótarendszer?

Az Európai Bizottság kész arra, hogy elvessék a kötelező kvótarendszer bevezetését a tervekben szerepelt 120 ezer menekült Európán belüli újraosztására - tette közzé a nap talán legfontosabb menekültügyi hírét a Reuters. A 120 ezres számot nem vetnék el, de a kötelező rendszer helyett valami mást találnának ki.

Ezért ütik Magyarországot - Nagyon fájna a szankció

Alapvetően sérülhetne a magyar gazdaság következő évekbeli növekedési modellje, ha az egyre keményebb osztrák, illetve német fenyegetések valósággá válnának és a menekültkvóta miatt a Magyarországnak járó EU-támogatások egy részét elvennék, illetve befagyasztanák. Jó ugyanis tudni, hogy Magyarország az egyik legnagyobb nyertese volt és lesz az EU szolidaritását jelző kohéziós politikának. Közben pedig a közös kassza legnagyobb befizetői között találjuk azokat az országokat, akik az Európai Bizottság kvótarendszere szerint a legtöbbet vállalnák magukra a menekültügy kapcsán is. Részben tehát érthető a háborgásuk, de a téma a pénzügyi vonatkozásoknál sokkal összetettebb, belpolitikai megfontolások is sok esetben szerepet játszanak az eldurvult nyilatkozatokban, illetve döntésekben. Azt sem szabad elfelejteni azonban, hogy Magyarország a menekülthullám frontországa, így vajmi keveset segít rajtunk az 54 ezer fős, brüsszeli áthelyezési javaslat.

Ő lesz az Európai Bizottság új budapesti képviseletvezetője

Zupkó Gábort nevezték ki az Európai Bizottság budapesti képviseletének a vezetőjévé - jelentette be szerdán a Bizottság Brüsszelben. Ő Szűcs Tamást váltja, akinek megbízatása december elsején jár le.
Zupkó jelenleg a brüsszeli bizottság kommunikációs főigazgatóságán igazgatói tisztséget tölt be, és 2005-ben csatlakozott az intézményhez.

Tizenkét ország pénzcsapját zárhatja el a Bizottság, a miénket is

Kritikus hangvételű jelentés látott kedden napvilágot, amelyben az Európai Számvevőszék azt írja: év elején 12 olyan uniós tagország - köztük Magyarország - volt, amely nem felelt meg az előírt uniós követelményeknek a közlekedés- és energia-infrastruktúrával kapcsolatos közbeszerzések terén. Az uniós könyvvizsgálók azt javasolták a Bizottságnak, hogy hatáskörét kihasználva következetesen függessze fel a források kifizetését a tagországok számára, amíg nem orvosolják a hiányosságokat - írja a Financial Times.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility